Barlangok · Kosd
Násznép-barlang

A Násznép-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén, a Naszály hegy északkeleti oldalában található. A barlang bejárata egy függőleges sziklafalban van, erdővel körülvéve, a felhagyott Csurgó-bányától keletre. A Cserhát hegység negyedik leghosszabb barlangja, és egyben legrégebben ismert barlangja is. A hegység leghíresebb barlangjának számít, amit a környéken élők régóta ismernek. A barlangot az Országos Kéktúra kék barlang jelzésű útvonala jelöli.
A barlang triász dachsteini mészkőben alakult ki, és egy régi, inaktív forrásbarlang. Három nagy és több kisebb terem alkotja, amelyek közül az első közvetlenül a tágas bejárat után található. A második terem alját vastag guanóréteg borítja, a harmadikban pedig felfelé tartó kürtők gömbüstökben végződnek. A barlang falain gyakoriak a gömbüstös formák, a kisebb-nagyobb oldaljáratok pedig vörösagyaggal és törmelékkel telítettek. A barlang legvégső szakasza kétfelé ágazik, ahol egy ökölnyi lyukon keresztül nagyobb üregbe lehet bekiabálni.
A barlang nevéhez több legenda fűződik, például hogy egy násznép menekült ide a tatárok vagy a törökök elől. Más történetek szerint egy nemes és egy jobbágyleány itt házasodott össze. A barlangban ősállatok csontjait, kőkorszaki és bronzkori edénytöredékeket találtak ásatások során. Télen a denevérek kedvelt búvóhelye, de a belső szakaszok jelenleg le vannak zárva. A barlangot barlangjáró alapfelszereléssel lehet bejárni, de a denevérek téli álma miatt szeptember elsejétől április harmincadikáig nem látogatható.
Források (1)
- Násznép-barlang (Wikipedia) (CC BY-SA 4.0, szerkesztve)
A közelben




