Látnivalók · Tarpa
Tarpa

Tarpa egy nagyközség a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Vásárosnaményi járásban. A Beregi-síkságon fekszik, a Tisza mellett, közvetlenül az ukrán határ mellett. A Kárpátok lábánál és az Alföld találkozásánál helyezkedik el. Korábban fontos kereskedelmi útvonal mentén volt, de a trianoni békeszerződés után periférikus helyzetbe került. A szomszédos települések közé tartozik Beregsurány, Szatmárcseke, Nagyar, Tivadar, Gulács, Hetefejércse és Márokpapi.
A település története a 13. századra nyúlik vissza, amikor már népes község volt. 1299-ben említik először oklevélben Tarpa néven. 1626-ban Bethlen Gábor fejedelem kiváltságlevelet adott a településnek, amely szabad kereskedelmet és vámmentességet biztosított. 1665-ben I. Lipót király országos vásártartási jogot adott Tarpának. A település fontos szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcban, Esze Tamásnak köszönhetően. A szabadságharc után kamarai kezelésbe került, és mindig kis- és középparasztok lakták.
A mai Tarpa utcái még a 18. században kialakultak, sok régi népi klasszicista lakóházzal és „beszélő” kiskapukkal. A Kossuth, Rákóczi, Hunyadi és Árpád utcákon még ma is láthatóak ezek az épületek. A református templom a 15. században épült késő gótikus stílusban, értékes gótikus freskókkal. A szárazmalom az Észak-Tiszántúl egyetlen megmaradt ilyen épülete, eredeti szerkezetével. A tájházban a helyi néprajzi tárgyak mellett Esze Tamás és Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékét is megőrzik. A Nagy-hegy a község határában magasodik, vulkáni eredetű.
Források (1)
- Tarpa (Wikipedia) (CC BY-SA 4.0, szerkesztve)
A közelben



