Szatmári Múzeum

A Szatmári Múzeum Mátészalkán áll, egy volt főispáni lakás épületében. A múzeumot 1974-ben nyitották meg, de gyökerei 1956-ig nyúlnak vissza. Márton Árpád gimnáziumi tanár és tanítványai kezdték el a gyűjteményt, amely eleinte a gimnázium alagsorában kapott helyet. 1963-ban a gyűjteményt tájmúzeummá nyilvánították, de épülete sokáig nem volt. 1973-ban kapták meg a mai épületet, ahol 1974-től Farkas József lett az igazgató.

A múzeum kiemelkedő gyűjteményei közé tartozik a szekérkocsi- és hintógyűjtemény, amely Közép-Európában a legnagyobb. A közel száz darabos gyűjtemény a népi teherhordást, a polgári és nemesi személyszállítást mutatja be. A kiállítás kiemelkedő darabjai közé tartoznak a kígyóvasalással ellátott szatmári lőcsös szekerek, a Károlyi kocsi, a Viktória hintó és a faragott barokk halottas hintó. Emellett látható még a cégénydányádi kovácsműhely, a falusi gazdálkodás eszközei, a kerékgyártó műhely és a paraszti méhészet eszközkészlete.

A főépületben szatmár-beregi fafaragásokat, a szatmári lábbelikészítést, a népi díszítőművészetet és lakásbelsőt bemutató állandó kiállítások láthatóak. A múzeumban rendszeresen szerveznek időszaki kiállításokat is, például 2021-ben Kínában járt magyar fotóművészek munkáiból. A múzeum kezelésében van az egykori mátészalkai zsinagóga épülete is, amelynek belsejét kulcsra lehet megtekinteni. A Szatmári-Schwartz-házban három állandó kiállítás látható, Tony Curtis emlékszobája, egy villamosítás-történeti kiállítás és egy babakiállítás.