Kapoly

Kapoly egy kis falu Somogy vármegyében, a Tabi járásban. A Kaposvár-Szántód közötti 6505-ös út és a Som-Daránypusztától Tabon át érkező 6511-es út kereszteződéséhez közel fekszik. A központját egyik főút sem érinti, csak a 6511-esből kiágazó 65 123-as út vezet oda. A déli szomszédságával a Szorosdtól idáig húzódó 6516-os út kapcsolja össze. A hazai vasútvonalak közül a Kaposvár–Siófok-vasútvonal érinti, ennek egy megállója van itt, Kapoly megállóhely. A menetjegykiadás azonban 2001 óta szünetel a megállóhelyen.

A falu története a középkorig nyúlik vissza. Nevét először III. Béla király egy oklevelében említették. A 13. században a székesfehérvári káptalan és a tihanyi apátság is birtokolt területeket itt. Később több birtokos is váltotta egymást, például Zsigmond király Osztopáni Bálintnak és Péternek adományozta a birtokrészeit. A 16. században a Perneszi család lett a fő birtokosa. 1583-ban Kápolnás-Kapoly Perneszi Andrásé, Egyházas-Kapoly pedig a veszprémi püspökségé volt. A 17. században a falu elpusztult, majd a 18. században németek települtek le.

A faluban több nevezetesség is található. Van egy katolikus templom és egy református templom is. A Kádár-ház említésre méltó, mivel itt töltötte gyermekéveit Czermanik János József, aki később Kádár János néven vált ismertté. A falu emellett egy második világháborús emlékművel is rendelkezik. A településen 2011-ben a lakosok 74,1%-a magyarnak, 1,9%-a cigánynak, 1,9%-a németnek vallotta magát. A vallási megoszlás szerint 42,4% volt római katolikus, 16,3% református, 1,2% evangélikus.