Kath. Filialkirche hl. Nikolaus und Friedhof

A Prigglitzi Szent Miklós-templom egy délkelet felé enyhén lejtős temetőplató közepén áll a Prigglitz nevű település központjában, az alsó-ausztriai Neunkirchen járásban. A 13. század első felében épült, első írásos említése 1264-ből származik. A templom és a temető is műemléki védettség alatt áll. A templom a bécsi érsekség Gloggnitzi esperességéhez tartozik.

A templom története több mint hét évszázadra nyúlik vissza. A 14. században épült a kórus, 1536-ban pedig a sekrestye. A 16. században toldották meg a templom északi és déli hajóját, a szentély pedig egy gótikus karner maradványaira épült. A 18. században barokk stílusú átalakításokat végeztek Leopold Sommerer plébános vezetésével. A 20. században, 1962 és 1968 között restaurálták a templomot.

A templom külseje egységesen vakolt, a kőfaragványok szabadon látszanak. A belső tér sötét középső hajója és a körülötte elhelyezkedő világosabb, kápolnaszerű részek jellemzik. A mennyezet freskói négy zenélő angyalt és egy császári sast ábrázolnak, a diadalív felett pedig 1525-ös évszámmal díszített virágmotívumok láthatók. A bal oldali oltár 1884-ből származó neogótikus retablója a 18. század közepéről való Szent Patrícius-képet mutat be. A jobb oldali oltárt 1727-ben Philipp Lafleur készítette, amely a 15. század végéről származó Prigglitzi Madonna másolatát őrzi.