Bokod

Bokod Komárom-Esztergom vármegyében, a Vértesalja kistájon fekszik, a Vértes hegység lábától nyugatra. A falu Oroszlány járásához tartozik, és a Mór-Kocs közötti 8127-es út mentén húzódik. A környező településekkel több országos út köti össze, például Környe felől a 8154-es út vezet Bokodra. A vidék erdős dombság, ahol a Vértes erdőségei és a síkságok váltakoznak.

Bokod története a római korig nyúlik vissza, de első írásos említése 1146-ból származik. A település nevét 1326-ban említik először, amikor Károly Róbert király egyik jegyzője, Bokodi György után kapta a nevét. A környék kedvelt vadászterülete volt Nagy Lajos királynak, aki a Gerecér nevű vadászkastélyt használta. A falu evangélikus gyülekezete 1624-ben alakult, de a török háborúk idején elnéptelenedett. A 17. században szlovák és német telepesek érkeztek, akik idővel elmagyarosodtak.

A falu nevezetességei közé tartozik a Vértesszentkereszti bencés apátság romja, amely Bokodtól nyolc kilométerre, az erdőben található. A Bokodi-tó a volt erőmű hűtőtava, amelynek partján horgászházak állnak. A falu lakói között van Nemere Zoltán olimpiai bajnok vívó és Czunyiné Bertalan Judit politikus is. A környéket erdők és mezők jellemzik, ahol a horgászat és a turizmus is népszerű.