Ill

A folyó Vorarlbergben ered, a Silvretta-hegység lábánál. A Dreiländerspitze, a Piz Buin és a Silvrettahorn alatt, mintegy 2240 méter magasan kezdődik az Ochsental nevű völgyben. Négy gleccser táplálja: a Vermunt-gleccser, az Ochsentaler-gleccser, a Schneeglocken-gleccser és a Schattenspitz-gleccser. Az Ill forrását az Ochsentaler-gleccser lefolyásaként jelölik meg. Innen a folyó átszeli az Ochsental völgyet, majd a Silvretta-tározóba, onnan pedig a Vermunt-tóba érkezik.

A folyó a Montafon és a Walgau völgyein át folyik keresztül, végül Feldkirch alatt, Nofels és Meiningen között ömlik az Alpok-Rajnába. A Kapf-szurdokban a sziklafalak szűk folyómedret alkotnak. 1910-ben egy nagy árvíz idején itt torlódott fel a víz, és elöntötte Feldkirch belvárosát. 1914–15-ben 12 700 köbméter sziklát robbantottak ki a szurdokból, hogy növeljék a víz átfolyási keresztmetszetét. 2005-ben az árvíz csúcsa a Gisingeni vízmérőnél másodpercenként 689 köbméter volt.

A folyó mentén több vízerőmű is működik. Az illwerke vkw AG több tározót és energiatárolót üzemeltet, például a Vermunt-művet, a Kopsot, a Silvretta-tavat, a Lüner-tavat és a Latschau-i tározót. A Walgau-mű Nenzingben 1984 óta termel energiát. Feldkirch város három futóvízi erőművet tart fenn, ezek közül a Hochwuhr 2003 óta működik. A folyó utolsó erőműve az Illspitz-mű, 2014 óta termel áramot, maximális teljesítménye 7,2 megawatt.